Csoóri Szalon a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Márciusban második alkalommal folytatódik a Fonó Budai Zeneházban Vecsei H. Miklós vezetésével a rendhagyó formátumú Csoóri-szalon.

Felkérésünkre a magyar zenei és színházi élet legfontosabb szereplői zenésítik meg Csoóri Sándor egy-egy versét, gondolatát, esszérészletét.

Az alkalmakon az elkészült zenén túl beszélgetést hallhatnak az érdeklődök az alkotófolyamatról, valamint arról, hogy az alkotók mennyire tudtak kapcsolódni Csoóri gondolatiságához, irányt tudott-e mutatni nekik a bizonytalan helyzetekben.

Vendégünk 2022. március 27-én vasárnap 15 órától Henri Gonzo lesz!

Szeretettel várjuk Önöket és barátaikat idei szalonjainkon közös nevezőkben, közös utakban bízva!

Megjelent A megfigyelt Ember harmadik kötete

A kádári diktatúra utolsó évtizedének sajátos lenyomatát adják a Napi Operatív Információs Jelentések. Ebben az időszakban nevezik ezt az országot sokan a legvidámabb barakknak. Azonban épp ezeken a jelentéseken keresztül pillanthatunk be a nyolcvanas évek politikai ellenállóinak világába, akiket a Belügyminisztérium célzottan figyeltetett. Az ellenzéki mozgalmak résztvevőit a pártállam ellenséges személyekként kezelte, tevékenységüket nyomon követte, s összegezte a begyűjtött információkat. A jelentésekből képet kaphatunk arról, hogy mindaz, ami 1990 után teljesen és talán örökre szétvált, ami az árok egyik vagy másik oldalára került, az még a Kádár-rendszerben együtt volt. Csoóri Sándor a Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb, a népi-nemzeti gondolati kör megkerülhetetlen alakja volt. Németh László és Illyés Gyula méltó utódaként gondolati esszéi mellett a magyar nemzet sorskérdéseivel foglalkozott. De nemcsak emiatt keltette fel a pártállam állambiztonsági szerveinek érdeklődését, hanem azért is, mert olyan személyiség volt, akit az urbánus ellenzéki közeg is befogadott, rendezvényeire meghívott, de ugyanúgy meghatározó személyiségnek számított emigrációs körökben is, ahol igencsak népszerű volt gondolataival, írásaival és előadásaival. A belső elhárítás 1980 és 1984 között Csókás fedőnevű célszemélyként tartotta számon Csoóri Sándort. Csókás fedőnevű célszemélyre 94 jelentés maradt fenn, míg Csoóri Sándorra 1979–1989 között több mint félezer. Ezt a nagy mennyiségű jelentéssorozatot több kötetbe gyűjtöttük, a jelen kiadvány az 1983-as év első részének anyagát tartalmazza. Korábban megjelent az 1979–1980-as, illetve az 1981–1982-es időszak gyűjteménye.

A kötet megjelenését támogatta a Bethlen Gábor Alap.

Koncertszínház Csoóri Sándor életműve alapján

Ha koncertszínház, akkor itt, Sepsiszentgyörgyön elsőre a Tesztoszteron Zenei Alakulat fellépései jutnak eszünkbe, de ha Csoóri Sándor életműve alapján készült az előadás, akkor ez mégiscsak más lehet. Vecsei H. Miklós fiatal budapesti színművész neve sem közismert Háromszéken, tehát inkább a kíváncsiság sarkallt, mint a nagy élmények reménye, amikor szeptember 8-án este betértünk a Párbeszéd sötétben című előadásra.

Mindig zavarban van az ember, amikor erős élményeiről kell mesélnie, erőtlenek a szavak ahhoz, hogy kifejezzék a lélek történéseit. Ami konkrét, az csupán ennyi: akusztikus gitár, elektromos gitár, basszusgitár, szintetizátor és két énekes-versmondó – egy férfi, egy nő. És Csoóri Sándor írásai. A háttérben széles vetítővászon, rajta színes fotók, mozgóképek, hangulatképek illusztrálják a költő gondolatait. Időnként különös ellenfények, háttérvilágítás, melynek nem az a célja, hogy megvilágítsa a játszókat, hanem hogy elmélyítse a hangulatokat.

Prózai szövegek, versek, dalok, képek, zenei közjátékok, melyek szövevényéből az egyik legfontosabb kortárs magyar író arcéle rajzolódik ki. Üdítően fiatalos és megrázóan mély alkotás, mely pillanatok alatt elvarázsol. Megbabonázva, szédülten tekintünk fel Csoóri életművére, mint amikor hatalmas sziklafal előtt áll az ember.

Rettentő szavak. Előbb a családról, az anyáról, aki egy éjjel megtört lesz, majd kicsi, és egy madár a csőrében elviszi. Egy nyolcéves gyermek látomása leégett szobájáról, melyben a virító parázs fölött kis láng táncol. Fegyverek, sikoltások, a tüntető tömeg emléke, mely lassan elmarad az időben. Álom-freskók meztelen nyári asszonyokról, akik sorából kiválik egy, hogy akár egy sárkányt, legyőzhesse őt a költő Szent György lovagként. Valaki verset olvas a telefonba, aztán ólomruhában merülünk a tófenékre. Kezünkön füvek, levelek zöld vére szárad, mintha Krisztusé volna, és tompa szívütéseinket hallgatja az erdő.

Teljes cikk: https://www.3szek.ro/load/cikk/144343/lelekhangok-koncertszinhaz-csoori-sandor-eletmuve-alapjan?fbclid=IwAR3q1bvTuzEOKSSceV48tv-W8XZR4K5waXnsunYLDP45QpV43ImHT1rdCvc