TŰRT, TILTOTT, TÁMOGATOTT ÉS MEGFIGYELT A KÁDÁR RENDSZER
De, akárhogy is forgatjuk a szavakat, annyi bizonyos, hogy komolyan vette a kultúra szereplőit. Az akkori politikai vezetők és apparatcsikok tudták, hogy a szavaknak súlya van, a szavaknak súlya lehet. Csak éppen azt nem értették, nem is érthették, hogy a szavak súlya éppen a tiltás – és az azt követő kijátszási kísérletek miatt – nem elenyészik, hanem növekszik.
A MEGFIGYELT EMBER CÍMŰ KÖTET
az 1979-ben és ’80-ban keletkezett, Csoóri Sándorral kapcsolatos Napi Operatív Információs Jelentések gyűjteménye és feldolgozása. A kötet vastagsága jól mutatja, hogy a rendszer mekkora energiát fektetett abba, hogy megfigyelje és kövesse a költő kapcsolatait, találkozásait és kijelentéseit. Az 584 oldalon feldogozott
260 dokumentum tényleg sokmindent elárul arról, hogy mi történt Csoórival ebben a két évben, s azt is egészen pontosan körülírja, hogy mi miatt aggódott a hatalom. Mondjuk, előbbire nézve elég fura, hogy a költő életének a most feldolgozott két évét
BIKKFANYELVEN ÍRT JELENTÉSEKBŐL
és a csatlakozó, tudományos igényű jegyzetekből ismerjük meg. Egy egészen elképesztően bornírt világról mesél az A megfigyelt ember című kötet, Csoóri és a vele együtt gondolkodók céljai és törekvései sokkal inkább természetes, emberi törekvések voltak, mint politikaiak, legyen szó, nyelvről, kultúráról, határon túli magyarokról, az általuk forszírozott kérdések elsősorban emberiek. Ezért is lehet az a ma már sokak számára meglepő alaphelyzet, hogy azok, akik a rendszerváltás után egymás ádáz ellenfelei lettek, akkoriban még nagyon is összetartottak és összetartoztak. Nem a különbözőségük és színességük volt a fontos, hanem az, ami összekötötte őket. Volt „valami”, aminek ellenében, a józan ész nevében összetartoztak és összetartottak.