CsoĂłri SĂĄndor azt kutatta, ami fontos az egyĂ©n, a magyar Ă©s a közössĂ©g Ă©letĂ©ben - hangsĂșlyozta Balog ZoltĂĄn szombaton GĂĄrdonyban.
CsoĂłri SĂĄndor azt kutatta, ami fontos az egyĂ©n, a magyar Ă©s a közössĂ©g Ă©letĂ©ben â hangsĂșlyozta Balog ZoltĂĄn szombaton GĂĄrdonyban, ahol a költĆ szĂŒletĂ©sĂ©nek Ă©vfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl rendezett ĂŒnnepsĂ©gen felavatta a FejĂ©r megyei irodalmi emlĂ©kfal legĂșjabb, CsoĂłri SĂĄndort ĂĄbrĂĄzolĂł dombormƱvĂ©t. Balog ZoltĂĄn avatĂłbeszĂ©dĂ©ben kiemelte, hogy CsoĂłri SĂĄndor âa semmi ellen, a valamiĂ©rt szervezett közössĂ©get, folytatott pĂĄrbeszĂ©det, alapĂtott televĂziĂłt, Ărt verset Ă©s nagyon sokszor leginkĂĄbb szenvedett a valamiĂ©rtâ.
Ăgy vĂ©lte, itt az ideje a költĆ Ă©lettörtĂ©netĂ©t elmondani, hogy mit hozott lĂ©tre, mit tett, Ă©s hovĂĄ kerĂŒlhet mindaz, amit alkotott.
âTerepfelverĆ elĆĆrs akart lenni, ezt a terepet igyekezett betölteni teremtĆ gondolatokkalâ â fogalmazott a miniszter feltĂ©ve a kĂ©rdĂ©st: hol az a terep, ahovĂĄ vezetni akart a teremtĆ gondolatokat keresve, amiket 1956 utĂĄn mĂłdszeresen kiirtottak a közgondolkodĂĄsbĂłl.
Balog ZoltĂĄn rĂĄmutatott, hogy CsoĂłri SĂĄndor Ă©letĂ©ben, Ă©letmƱvĂ©ben benne van mindaz, amiben az elmĂșlt szĂĄz Ă©vben a KĂĄrpĂĄt-medence magyarjai remĂ©nykedtek, amitĆl szenvedtek, amiĂ©rt harcoltak, amit feladtak, amit megszereztek, Ă©s amit lĂ©trehoztak.
Megjegyezte: CsoĂłri SĂĄndor tavaly âhazatĂ©rtâ, most Ășjra hazatĂ©r szƱkebb hazĂĄjĂĄba Ă©s egy kivĂĄlĂł asztaltĂĄrsasĂĄgba kerĂŒlt. Ez a dolgok rendje, ott gondolnak elĆször az emberre, ahonnan elindult, a szƱkebb hazĂĄban â fƱzte hozzĂĄ.
A tĂĄrcavezetĆ felvetette, hogy mi legyen a sorsa âaz elmenĆ nagyokâ hagyatĂ©kĂĄnak, ki legyen a mĂ©ltĂł gazdĂĄja pĂ©ldĂĄul CsoĂłri öröksĂ©gĂ©nek. Mint mondta, az alkotmĂĄnyos rend szerint a Magyar MƱvĂ©szeti AkadĂ©mia, a PetĆfi Irodalmi MĂșzeum, az ĂrĂłszövetsĂ©g, a köznevelĂ©s egĂ©sze vagy az egyetemi vilĂĄg feladata Ă©s felelĆssĂ©ge a hagyatĂ©k ĂĄpolĂĄsa, de âgazdĂĄi vagy mindannyian egyĂŒtt vagyunk, vagy hiĂĄnyos lesz az öröksĂ©gâ.
Kontur AndrĂĄs dombormƱvĂ©nek leleplezĂ©sĂ©t követĆen L. Simon LĂĄszlĂł orszĂĄggyƱlĂ©si kĂ©pviselĆ hangsĂșlyozta: bĂŒszkĂ©k arra, hogy a FejĂ©r megyeiek elsĆkĂ©nt ĂĄllĂtottak emlĂ©ket CsoĂłri SĂĄndornak. RemĂ©nyĂ©t fejezte ki, hogy sok követĆjĂŒk lesz a jövĆben.
Az ĂĄltala szerkesztett, az irodalmi emlĂ©kfalon szereplĆ alkotĂłk mƱveit bemutatĂł olvasĂłkönyv mĂĄsodik, bĆvĂtett kiadĂĄsĂĄval kapcsolatban elmondta: CsoĂłri SĂĄndor nĂ©gy költemĂ©nye kerĂŒlt bele a kiadvĂĄnyba, többsĂ©gĂ©ben a szĂŒlĆfölddel, a hazatĂ©rĂ©s gondolatĂĄval foglalkozĂł alkotĂĄsok.
CsoĂłri SĂĄndor költĆ, ĂrĂł, esszĂ©ĂrĂł tavaly szeptember 12-Ă©n, Ă©letĂ©nek 87. Ă©vĂ©ben hunyt el.
A kĂ©tszeres Kossuth-dĂjas költĆ, ĂrĂł, a nemzet mƱvĂ©sze 1930-ban szĂŒletett ZĂĄmolyon. 1950-ben Ă©rettsĂ©gizett a PĂĄpai ReformĂĄtus KollĂ©giumban, majd az Eötvös LorĂĄnd TudomĂĄnyegyetem (ELTE) Orosz IntĂ©zetĂ©ben tanult. 1953-54-ben az Irodalmi ĂjsĂĄg, ezt követĆen, 1956-ig az Ăj Hang munkatĂĄrsa volt. Dolgozott a MƱszaki Egyetem ĂșjsĂĄgjĂĄnĂĄl, Ă©s 1968-tĂłl hĂșsz Ă©ven ĂĄt a Mafilm dramaturgja volt.
ĂletĂ©t a diktatĂșra ellen folytatott kĂŒzdelem hatĂĄrozta meg, ezĂ©rt a pĂĄrtĂĄllam megfigyelĂ©s alĂĄ vetette â errĆl több ezer oldalnyi dokumentum tanĂșskodik -, szilenciummal sĂșjtotta, az 1950-es Ă©vek közepĂ©tĆl Ă©vtizedeken ĂĄt nem kaphatott elismerĂ©st, dĂjakat sem munkĂĄssĂĄgĂĄĂ©rt.
ElsĆ versei 1953-ban, elsĆ kötete, a Felröppen a madĂĄr 1954-ben jelent meg, ezt követĆen kapta meg elĆször a JĂłzsef Attila-dĂjat. MunkĂĄssĂĄgĂĄt, szerepvĂĄllalĂĄsĂĄt 1981-ben Herder-dĂjjal, 1984-ben BibĂł IstvĂĄn-dĂjjal, 1985-ben Ă©s 1995-ben Ă©s 2004-ben Az Ăv Könyve-dĂjjal, 1990-ben Kossuth-dĂjjal ismertĂ©k el. SzĂĄmos mĂĄs hazai Ă©s nemzetközi elismerĂ©s mellett 2000-ben megkapta a Magyar KöztĂĄrsasĂĄgi Ărdemrend KözĂ©pkeresztje a Csillaggal kitĂŒntetĂ©st is. 2012-ben a Kossuth-nagydĂjat, 2014-ben a Nemzet MƱvĂ©sze cĂmet kapta meg.
A nĂ©pi-nemzeti ellenzĂ©k vezetĆje, a rendszervĂĄltoztatĂĄs meghatĂĄrozĂł egyĂ©nisĂ©ge, a Magyar Demokrata FĂłrum (MDF) alapĂtĂłja, kĂ©sĆbb elnöksĂ©gi tagja volt. 1988-tĂłl a Hitel folyĂłirat szerkesztĆbizottsĂĄgĂĄnak elnöke. 1992-ben Ć kezdemĂ©nyezte a Duna TelevĂziĂł lĂ©trehozĂĄsĂĄt.
A FejĂ©r megyei költĆk Ă©s ĂrĂłk emlĂ©kfalĂĄt 2014 augusztusĂĄban avattĂĄk fel GĂĄrdonyban: a huszonkĂ©t bronz dombormƱvet GĂĄrdonyi GĂ©za szĂŒlĆhĂĄzĂĄnak falĂĄn, az ĂrĂł szĂŒletĂ©sĂ©nek 151. Ă©vfordulĂłjĂĄn lepleztĂ©k le. CsoĂłri SĂĄndor portrĂ©ja az emlĂ©kfal 23. darabja. Az emlĂ©kfalon megtalĂĄlhatĂł Wathay Ferenc (1568-1609), VirĂĄg Benedek (1752-1830), Ănyos PĂĄl (1756-1784), Vörösmarty MihĂĄly (1800-1855), Eötvös JĂłzsef (1813-187), Vas Gereben (1823-1868), Vajda JĂĄnos (1827-1897), Eötvös KĂĄroly (1842-1916), Gozsdu Elek (1849-1919), BĂĄrsony IstvĂĄn (1855-1928), RadĂł Antal (1862-1944), GĂĄrdonyi GĂ©za (1863-1922), György OszkĂĄr (1882-1944), SzĂ©chenyi Zsigmond (1898-1967), KodolĂĄnyi JĂĄnos (1899-1969), NĂ©meth LĂĄszlĂł (1901-1975), Jankovich Ferenc (1907-1971), CsanĂĄdi Imre (1920-1991), TakĂĄcs Imre (1926-2000), Keszei IstvĂĄn (1935-1984), Sobor Antal (1933-2010) Ă©s Bella IstvĂĄn (1940-2006) dombormƱve.
MTI