Emlékkönyv - Fehér holló feketében. Budapest. Erdélyi Szalon Kiadó, IAT Kiadó, 2018

Egy emlékkönyv az életrekeltés könyve is lehet. Ez pedig ilyen! Nem a búcsú, a gyász hangulata uralkodik benne, hanem az a meggyőződés, hogy mindaz, amit Csoóri Sándor teremtett, ma is és holnap is él. Ha valaki örül ennek, hát ezért olvassa el, aki pedig más ízléssel van megáldva azért, hogy szembesüljön az ellenérvekkel. Csoóri Sándor egész életében furcsa viták kereszttüzében élt. Évtizedeken át az volt ez a furcsaság, hogy a hatalom kivételével úgyszólván mindenki szerette. Bármilyen irányú gondolkodók, művészek, írók, filmesek, színészek, festők, szobrászok nemcsak szerették, becsülték, de barátjuknak is tekintették. Szerte a magyar világból olvasók és nemigen olvasó egyszerű emberek ezrei az ügyintézőjüknek tartották, s az is volt. Az ötágú síp Illyés Gyulája után ő lett az akkor már mozaik-nemzet magyarországi szellemi reménysége. Részben ezért, részben a liberálisok hatalomvágyó, a nemzet fontosságát tagadó politikai kisebbségével indított vitája miatt eljött az idő, amikor a gyűlölet lángjai közé is bekerült. Ezeknek a vitáknak a megoldása nem lehet a hallgatás. Ez a könyv a kibeszélés pártján áll. 

Ez az emlékkönyv a hasonló célú könyveknek abba a családjába tartozik, amelyeknek minden írása kifejezetten az emlékezés középponti alakjáról szól. Természetes, hogy a bevezetőt az utolsó harmincöt évben - és azóta is - a hozzá legközelebb álló ember, a feleség, a társ, Balogh Júlia írja, s hogy az első fejezetben a temetésen elhangzott gyászbeszédek olvashatók. 
A második fejezetben azok a friss írások sorakoznak, amelyek e gyűjtemény számára készültek. A harmadikban a már eltávozott kortársak verseiből, esszéiből, tanulmányaiból és köszöntőiből találnak válogatást. Itt olyan gazdag a kincsestár, hogy teljességre aligha törekedhettünk. A negyedik fejezetben az egy nemzedékkel fiatalabb követők írásai következnek. Olyan kutatókról, költőkről, mély ismerőkről van szó, akik valóban végigkövették Csoóri Sándor teljes életútját. Három tucat írás és ugyanennyi fotó - a kivételes könyv 2018. szeptember 12-én, a második halálévfordulóra jelenik meg. 

Csillagkapu – válogatott gyermekversek. Budapest. Erdélyi Szalon Kiadó, IAT Kiadó, 2018

Csoóri Sándor válogatott gyermekverseit olvasva csak az juthat eszünkbe, hogy a költő jókedvében írta azokat: játékosak, csipkelődőek, csúfolódó, ugyanakkor mesteri nyelvi játékokkal teli vagy pattogó ritmusukkal táncba hívogató költemények. Ez a kötet Csoóri Sándor életműsorozatának első darabja. Hogy miért a kicsinyek vehetik kezükbe az első kötetet? Mert őhozzájuk illik a legavatottabb hangon szólni. A CD mellékleten Sebő Ferenc verses muzsikáját élvezhetik, míg a színes illusztrációk Csoóri Sándor legszűkebb környezetéből kerültek ki. A különleges kötetet az unokák, Molnár Lilla Júlia és Hóvári Virág Zsófia,  valamint két dédunokája, Zimber-Csoóri Berta Julianna és Csoóri Sanyika  ihletett rajzai színesítik.

Már én se volnék. Harminc év – Válogatott versek. Bp. Nap Kiadó, 2012

A szerelem motívuma újabb egyéni színekkel gazdagodott a nyolcvanas évek közepétől. „Ha nem vagy itthon, én sem vagyok itthon” – írja egyik legszebb szerelmi vallomásában. Ez mindenképpen a szellemi, a lelki és gondolati összetartozást jelenti.

Gróh Gáspár, a kötet szerkesztője így fogalmaz: „Csoóri Sándor költészetében a szerelem eredeti, mindent átfogó jelentésében kap helyet. Ezért nem is kell műfaji értelemben vett szerelmes verset írnia ahhoz, hogy erről az élményről szóljon. Versvilágában a szerelem mindig valóságos, természeti erőként hat, kozmikus jelentőségű tény. Ebben is a magyar klasszikus költészet nagy hagyományának folytatója, annak, amit Balassi, Petőfi, Ady fémjelez. Ez a kötet, egy olyan kapcsolat költői tükre, amelyben a szerelem-élmény teljessége jelenik meg.”

Csoóri Sándor legszebb versei – AB-ART Kiadó, 2011

Pécsi Györgyi, irodalomkritikus megkereste Csoóri Sándort és kérte, hadd állítson össze egy olyan kötetet, amelyikben a neki tetsző Csoóri versek szólaljanak meg. A költő elfogadta, s a könyv meg is jelent. Utószavában többek között ezt írja: „Végül is a teljes emberi szabadságról szól a legtöbb Csoóri-vers. Arról az élhető, emberszabású közösségi létformáról, amely engedi, sőt bátorítja az önépítést, önkiteljesedést, önrendelkezést a „közös ihlet” jegyében. Amely után, vélekedjünk bárhogyan is jogról, joggyakorlatról, szükségszerűségről meg egyebekről, az elmúlt száz esztendőben mi, Kárpát-medencei magyarok jobbára csak sóvárogtunk, de részünk benne legfönnebb mutatóban, ha lehetett.”

Védőoltás – Irodalomtörténeti írások. Bp. Nap Kiadó, 2011

Pálfy G. István úgy vélte, hogy érdemes lenne egy kötetben megjelentetni Csoóri Sándor magyar irodalomról megfogalmazott írásait. Természetesen nem hagyományos irodalomtörténeti írásokról van szó, hanem ahogyan a szerkesztő megfogalmazta: Csoóri Sándor megélt (és lelkileg átélt) magyar irodalomtörténete ez a könyv.

Hova megy a hegy – Gyermekversek. Bp. Nap Kiadó, 2011

A kötetben szereplő 75 verset 2010 őszén szinte egyszerre írta Csoóri Sándor. Előző gyermekkötetéhez hasonlóan ezt is gyermekek illusztrálták, jelen esetben a válaszúti Kallós Alapítvány Szórványkollégium és a budapesti Nádasdy művészeti iskola kisdiákjai.

Az elhalasztott igazság – Interjúk. Bp. Nap Kiadó, 2011

A Nap Kiadó vezetője, Sebestyén Ilona felkérte Szakolczay Lajos irodalomtörténészt, hogy állítson össze egy olyan interjúkötetet, amelyben megjelentetik Csoóri Sándor valamennyi fontosabb megszólalását 1971-től 2010-ig. Negyven esztendő. Az interjú műfaja mindenképpen különleges, de Csoóri Sándor nem szerette, ezért ha tehette általában elkérte a kérdéseket, s megírta a válaszait, de mindenképpen elkérte az összeállított szöveget, s azt írta át a maga ízlése szerint. Volt, amikor még néhány kérdéssel megtetézte a válaszait, a teljesség kedvéért. Így nem csoda, ha a vele folytatott beszélgetéseket sokan úgy ítélték meg, mint kész esszéket.

A szétzilált nemzet – Esszék. Bp. Nap Kiadó, 2010

Csoóri Sándor esszéiben folyamatosan azt bizonyította, hogy a közösséget csakis erőteljes személyiségek formálhatják. Amikor 2007-ben úgy érezte, hogy az ország általános válságba került a hazugságra épülő politikája miatt, azonnal cselekedett. Nemcsak a Márciusi levelét írta meg, de a Márciusi Charta több rendezvényén is felszólalt. Sok településre ellátogat, ahol a régi szeretettel és érdeklődéssel fogadták. A kötet címe s minden leírt mondata ezt a kérdést járja körül, hogy kiléphessünk végre a ránk fagyott szerepből: „Idestova ötszáz éve a menetrendszerűen bekövetkező katasztrófák nemzete vagyunk.” – írja.

Föld nyitott sebem – Összegyűjtött versek, CD melléklettel. Bp. Nap Kiadó, 2010

Csoóri Sándor egyik esszéjében a vers háttérbeszorulásáról ír ilyen mondatokat: „Még az se lesz baj, ha a költő már csak a maga számára ír verset. A költészet még az ínséges állapotában is megőrzi a világ újrateremtésének személyes titkát.”

A költő maga válogatta ennek a kötetnek az anyagát, megtoldva egy CD melléklettel, így akit érdekel, meghallgathatja a verseket Csoóri Sándor saját előadásában is.

A költő a versíráson kívül még ezerféle dologgal foglalkozott, mégis a versírás volt az életének az a biztos pontja, ahová mindig hazatérhetett.

A pokol könyöklőjén – Válogatott versek és esszék. Bp. Helikon Kiadó, 2010

A 80. születésnapjára megjelentetett kötet fülszövegében ez olvasható: Csoóri Sándort a hatvanas évek eleje óta ugyanazok a kérdések izgatják: a terhes történelmi örökségünk, a hagyományok éltető ereje és eltékozlása, a nemzeti sorsközösség vállalása és elutasítása, a demokrácia kivívásának esélyei és a zsákutcás fejlődés, a konzumkultúra vadhajtásai és az értékőrzés lehetősége. Az elmúlt ötven év keserűsége és reménysége, a közelmúlt viharai és csalódásai követhetők végig a könyvben. Kitűnő versek, nagyszerű prózák gyűjteménye.

Harangok zúgnak bennem - Versek. Bp. Nap Kiadó, 2009

A 2000-es években Csoóri Sándor figyelme ismét a vers felé fordult. Ezzel a kötetével is komolyan gazdagította a magyar versirodalmat. A címadó vers, bizonyos értelemben, egy kivételes élet megélt kínjait és sérelmeit feloldó megszólalás és összegzés.

Moziba megy a Hold – Gyermekversek. Cerkabella Könyvkiadó, 2008

Megjelenésekor így ajánlották a gyermekvers-gyűjteményt: „A Kossuth- és Herder-díjas Csoóri Sándor gyermeklírája szerves és igen érdekes része közel hat évtizede indult, hatalmas írói életművének. Követhető, kristálytiszta nyelvében és képanyagában. Csoóri új verseskötete azt a semmi mással nem pótolható, éltető és megtartó szellemi és erkölcsi értéket képviseli, amely a gazdag népköltészeti örökségben és az évszázados irodalmi hagyományban, továbbá a magyar népi gyermekversek szövegeiben még fellelhetők.”

Tizenhét kő a parton – Nap Kiadó, 2007

A kötet a Nekünk ilyen sors adatott c. beszélgetéssel kezdődik, amely 2006-ban jelent meg a Magyar Napló kiadásában. A további írásokban felvetődő kérdések nem új keletűek, például mi okozza a magyarság rossz lelkiállapotát? Hogyan lehetséges, hogy a szellem helyét a politika foglalta el? Beszél az anyanyelv külön szerepéről a nemzeti kultúrában. Három esszéje is, Sütő Andrásról, a barátról és harcostársról szól.

Mélyen lesújtotta a 2004. december 5-i népszavazás, amelyet „megbocsáthatatlan bűnnek” minősített. Látleletet készít a kultúra és műveltség háttérbe szorításáról.

Mindez: látlelet, amely figyelmeztet a bajokra, s az azokból következő végveszélyre és történelmi cselekvésre szólítja az arra érdemeseket.

Tenger és diólevél – Esszék. Szent György Kiadó, 2007

A Tenger és diólevél c. esszé különkiadása.

Nekünk ilyen sors adatott – Életinterjú Szakolczay Lajossal. Bp. Magyar Napló kiadása, 2006

Szakolczay Lajos képekkel, versekkel illusztrált mélyinterjúban mutatja be a nagyhatású Kossuth- és Herder-díjas költő, Csoóri Sándor életét és szerteágazó munkásságát, miközben a vidéki gyermekkortól napjainkig valamennyi fontos életút-állomására igyekszik kitérni. Az interjú méltán kapcsolódik a klasszikus irodalmi párbeszéd napjainkban újra fölfelé ívelő hagyományába. Az album a Magyar Napló folyóirat Nyitott Műhely című interjúsorozatának első, könyv alakban megjelent darabja.

Ördögfióka – Gyermekversek, Debrecen, 2006

A debreceni Ibolya Utcai Általános Iskola kiadásában jelent meg ez a kötet, Csoóri Sándornak a harmadik, gyermekverseket tartalmazó könyve. Megtalálhatók benne a költő régebbi és az utóbbi években született gyermekversei. Négy fejezetből áll: Évszakok mosolygása, Gyerekrajz, Ördögfióka, Csillagpatkó. Érdekessége, hogy az Ibolya Utcai Általános Iskola tanulói illusztrálták a könyvet, melyet Sebestyén Mária Róza (tanár) szerkesztette.

Futás a ködben – Versek. Bp. Nap Kiadó, 2005

Kritikusai szerint még, ha ugyanaz a Csoóri Sándor is írta ezt a kötetet, mint az előzőeket, mégis más, egészen más. Arany Jánossal szólva: megváltozott a „hangköre”. A kötet valamennyi verse vallomás és látomás a világról. Görömbei András a költő 21. századi verseiről így vélekedett: „Csoóri Sándor költészetének régóta sajátos jellegzetessége az, hogy a létlehetőségek sokaságát szembesíti. A megtörténtet számba veszi, de bejárja a (kényszerűen) elmulasztott utakat is. Művészete mindenkor tiltakozás volt az emberhez nem méltó korlátozások, megkötöttségek ellen. Most is sokféle világot szembesít: a megéltet és a lehetségest egyaránt. Úgy érzi, hogy akik egy korban éltek, azok „vesztesek voltak valamennyien”.

Csoóri Sándor 75 – Trifaux (magánkiadás) – 2005

A költő hetvenötödik születésnapjára készült meglepetés kötet. A verseket Görömbei András és Balogh Júlia állította össze, a kiadás anyagi hátterét Nikházy Gábor teremtette meg.

Ünnep a hegyen – Vallomások a szülőföldről. Székesfehérvár. Vörösmarty Társaság, 2005

Csoóri Sándort 75. születésnapján meghívták Székesfehérvárra, szülőmegyéje központjába, ahonnét évekre ki volt tiltva a Kádár-éra idején. Nem csak Fejér megyéből, hanem sok másik megyéből is. Nem hívhatták el író-olvasó találkozókra, nem vehetett részt semmilyen rendezvényen, ahol megszólalhatott volna. Spányi Antal, Székesfehérvár huszadik megyéspüspöke, ezen az ünnepségen, megkövette a költőt ezért a hajdani eljárásért. Sokan voltak jelen, sokan jöttek el köszönteni a költőt, szűkebb pátriája tisztelői közül. A Vörösmarty Társaság gondozta kötetbe olyan írásokat gyűjtöttek össze, amelyek a szülőföldről vallanak, versek és prózák. A címadó vers mindent elmond erről a jeles napról. Honnan látni mindent, hova lehet igazán elvonulni és szemlélődni? Hát a hegyre, ahogyan ennek a versnek a befejezése is elárulja:

„Odagyűlt körém minden dió és méz délutánja

muskotályos szélütéseim minden emléke

s elmúlt, de édes bűneimért

magamnak újra hálát adtam.”

Elkártyázott köpeny – Válogatott versek. Bp. Helikon Könyvkiadó, 2004

„Amikor a Helikon Kiadó igazgatója, Csák János, fölajánlotta, hogy régebbi és újabb verseimből szívesen megjelentetnének egy könnyen áttekinthető, mozgékony válogatást, őszintén meglepődtem. Verset ma? Válogatott verseket, háromszáz oldalon? Nem a kiadó nagyvonalú fényűzése lenne ez? – kérdeztem némi aggodalommal. Nem! – hangzott a szelíd, de egyértelmű válasz. S rögtön utána még egy olyan mondat is, amely fölért a legmagasabb szintű igazságszolgáltatással: A magyar költészet nélkül nem volna magyar nemzet, magyar szellem, ami egyértelműen azt jelenti, hogy ezután is lehet.”- írta Csoóri Sándor

Visszanéztem félutamból – Esszék. Bp. Helikon Könyvkiadó, 2004

Csoóri Sándor népi kultúráról írt tanulmányai jelennek meg ebben a kötetben, összegyűjtve. A hatvanas évektől kezdődően a Tenger és diólevélig. A népművészetet felemelő szellemi mozgalomnak – hatvanas évek végétől kezdődően – egyik legkövetkezetesebb ösztönzője Csoóri volt. 

Elveszett utak – Esszék. Bp. Nap Kiadó, 2003

A Csoóri-esszék 1961-től épülő világát összefoglaló 1994-es nagy vállalkozás, a Tenger és diólevél további gazdagodása ez a könyv. Természetesen úgy értendő ez, hogy az 1997-es Szálla alá poklokra, valamint a 2001-es Forgácsok a földön címűekkel együtt tágítja tovább a szerző felépített gondolatvilágát. Tehát bő négy évtizednyi anyag mozdul meg e kötet által, az egész összetartozik, ám az Elveszett utak időszerű gazdagsága mégis inkább egy önálló vizsgálódás irányába visz.

Forgácsok a földön – Tanulmányok, esszék, interjúk. Bp. Széphalom Könyvműhely, 2001

A kötet hátsóborítóján Csoóri Sándor szavai olvashatóak. Ezt írja: „A nemzet: közös ihlet” – mondja József Attila. Megfogalmazása olyan pontos és sugalmazó, mint fölrázók költői képei és versmondatai. Amikor olvasom vagy idézni hallom ezt a vallomást, mindig Kölcsey Himnuszára gondolok.

Ez az összefoglaló nagy vers a legtökéletesebb példája a József Attila-i gondolatnak. A Himnuszt úgy fogadta el több mint száz éve az egész nemzet, mintha az imává érett vers ihletettsége nem egyetlen emberé, hanem millióké volna.

Csöndben merem csak megkérdezni: hány ilyen ihletett pillanata lehet történelme során egy-egy közösségnek?”

Csöndes tériszony – Versek. Bp. Széphalom Könyvműhely, 2001

A kötet versei közvetlenül is kapcsolódnak a nagy elődökhöz, Petőfihez, Aranyhoz, Adyhoz, Kosztolányihoz. Gyakori utalásokban tűnnek fel az esztergomi babitsi világot kiegészítve. Sokszor jelenik meg K. É. emléke, de ez egyáltalán nem keveredik össze az új szerelemben született versekkel. Mégsem ad mindenre kiterjedő vigaszt a magánéleti boldogság. Semmiféle világító támpontot nem talál önmaga számára. Évtizedes küzdelmeit bukásként kezeli, s a legrémisztőbb számára, hogy fogy az ideje.

A jövő szökevénye – Összegyűjtött versek. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2000

A költő összegyűjtött verseinek e vaskos, nagyalakú kötete hetvenedik születésnapjának esztendejében, 2000-ben látott napvilágot az ünnepi könyvhétre. A Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója bocsátotta közre, Cs. Nagy Ibolya szerkesztésében.

Csoóri Sándor válogatott versei - A Magyar Költészet Kincsestára Bp. Unikornis Kiadó, 1997

  • A sorozat szerkesztője Lator László, 1992 és 2001 között 100 kötetet jelentetett meg. Csak néhány név a költők közül: Ady Endre, Reményik Sándor, Vörösmarty Mihály, Sinka István, Csokonai Vitéz Mihály, Weöres Sándor, Füst Milán, Oravecz Imre, a kuruc költők, Kosztolányi Dezső, Arany János és még sokan mások.

  • A sorozatszerkesztő felajánlotta Csoóri Sándornak, hogy ő válogassa össze a kötetben megjelenésre szánt verseit, így a megjelent költemények a szerzőjük ízlését dicséri. 

Szálla alá poklokra – Esszék. Miskolc. Felsőmagyarországi Kiadó, 1997

A kötet fülszövege: Régi és egybehangzó megállapítása a szakirodalomnak, hogy Csoóri Sándor esszéi a magyar esszé klasszikusaival egyenrangú értékűek. Új munkái korábbi, méltán nagy visszhangot kiváltó esszékötetének szerves folytatásai. Csoóri Sándor legújabb írásaiban is teljes személyiségével szólal meg. Esszéi önéletrajzi telítettségűek, vallomásos karakterűek, s mindig alapvetően közérdekűek. Legfontosabb közösségi dolgainkról szól, de a legjelentéktelenebbnek látszó témát is olyan szellemi magasságba elemi, hogy személyiségünk, nemzeti önismeretünk alapkérdésein való tűnődéshez ad kikerülhetetlen ösztönzést. Mindemellett a Csoóri-esszé szépségével, láttató erejével is megragad. Egy-egy jelenséget a nyitott szemlélet, gazdag költői látásmód emel magasabb összefüggések közé. A legtávolabbi asszociációkat is evidenciaként fogadjuk el Csoóri Sándor szemléletének közvetlensége, érzékelhető személyes történelmi cselekvő jelenléte révén.

Ha volna életem – Versek. Bp. Nap Kiadó,1996

Csoórinak érezhetően öröm, kedves teher újra rímekkel bíbelődni - ám a Menjünk haza?, mint kárörvendő szökevények?, a Bűnbánó vers, a Ha volna életem, az egyszerűbb dalformáktól elütő Álmatlanság rímelési könnyűsége egyelőre esetlegesség is. Kétséges, mennyire nyerhetnek teret a váratlanul tiszta rímek (állunk - vállunk; Esti kergetőzés), az önrímek (hegyen - lábujjhegyen; Ha volna életem), az átvételszerű és a sajátszerű rímek (üres ég - vasfazék; tél van - dióhéjban; Menjünk haza?), s miként strukturálódnak a mostani új nekifohászkodás csapongóan szabályszerűtlen - az Álmatlanságban: xabaxcbc, dedexfxf stb. – rímképletei – írja a kötetről Tarján Tamás.

Hattyúkkal ágyútűzben – Versek. Bp. Kortárs Kiadó, 1994

Márkus Béla, debreceni irodalomkritikus, aki tanúja lehetett Csoóri Sándor rendszerváltás utáni második nagy pokoljárásának, erről a kötetről így gondolkodott: „hangnemét, szervezőelveit és stilisztikumát tekintve – talán nagyobb metamorfózison ment át, mint az ezt megelőző harminc-valahány esztendőben.” Az előző évtizedek ellenzékisége után a kilencvenes évek demokráciájában megtapasztaltak döbbenetes ellenpontot jelentettek számára. A rendszerváltás politikai küzdelmeiben való részvétele elképesztő támadások sorozatát zúdította rá. Nehezen viselte, hogy egykori barátai, eszmetársai magára hagyták – valamennyien a hatalmi harc résztvevőiként és „politikai katonákként”.

Tenger és diólevél I-II. – Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek 1961–1994. Bp. Püski Kiadó, 1994

Harminchárom esztendő (1961-1994) terméséből állította össze Szakolczay Lajos a Püski Kiadó megbízásából Csoóri Sándor összegyűjtött esszéinek, naplóinak, beszédeinek két hatalmas terjedelmű kötetét, Csoóri Sándor tervben lévő életműsorozatának első darabját. A terv elhalt, viszont megmaradt a legteljesebbnek mondható esszégyűjtemény.

Senkid, barátod – Válogatott versek. Bp.-Ungvár, Örökségünk, 1992

Az Örökségünk könyvsorozat az élő magyar irodalom legjavát igyekezett kiválogatni és megjelentetni az „időnek”. A szerkesztők szerzőt választottak, s minden szerzőre rábízták, hogy saját műve ismeretének birtokában állítson össze egy kedvére való kötetet, amelyet jólélekkel ajánl olvasóinak. Így nemcsak egy-egy kötet születhetett meg, hanem olyan szellemi hagyaték is, amelyik éppen a szerző lélek-lenyomatát őrzi.

Csoóri kötete semmiképpen sem számít összegzésnek, hanem egy állomásnak, amikor egy akkori, kilencvenes évek eleji állapotot rögzített.

1 / 3

Please reload