TŰRT, TILTOTT, TÁMOGATOTT ÉS MEGFIGYELT A KÁDÁR RENDSZER

De, akárhogy is forgatjuk a szavakat, annyi bizonyos, hogy komolyan vette a kultúra szereplőit. Az akkori politikai vezetők és apparatcsikok tudták, hogy a szavaknak súlya van, a szavaknak súlya lehet. Csak éppen azt nem értették, nem is érthették, hogy a szavak súlya éppen a tiltás – és az azt követő kijátszási kísérletek miatt – nem elenyészik, hanem növekszik.

A MEGFIGYELT EMBER CÍMŰ KÖTET

az 1979-ben és ’80-ban keletkezett, Csoóri Sándorral kapcsolatos Napi Operatív Információs Jelentések gyűjteménye és feldolgozása. A kötet vastagsága jól mutatja, hogy a rendszer mekkora energiát fektetett abba, hogy megfigyelje és kövesse a költő kapcsolatait, találkozásait és kijelentéseit. Az 584 oldalon feldogozott

260 dokumentum tényleg sokmindent elárul arról, hogy mi történt Csoórival ebben a két évben, s azt is egészen pontosan körülírja, hogy mi miatt aggódott a hatalom. Mondjuk, előbbire nézve elég fura, hogy a költő életének a most feldolgozott két évét

BIKKFANYELVEN ÍRT JELENTÉSEKBŐL

és a csatlakozó, tudományos igényű jegyzetekből ismerjük meg. Egy egészen elképesztően bornírt világról mesél az A megfigyelt ember című kötet, Csoóri és a vele együtt gondolkodók céljai és törekvései sokkal inkább természetes, emberi törekvések voltak, mint politikaiak, legyen szó, nyelvről, kultúráról, határon túli magyarokról, az általuk forszírozott kérdések elsősorban emberiek. Ezért is lehet az a ma már sokak számára meglepő alaphelyzet, hogy azok, akik a rendszerváltás után egymás ádáz ellenfelei lettek, akkoriban még nagyon is összetartottak és összetartoztak. Nem a különbözőségük és színességük volt a fontos, hanem az, ami összekötötte őket. Volt „valami”, aminek ellenében, a józan ész nevében összetartoztak és összetartottak.

Teljes cikk: https://librarius.hu/2020/04/20/napi-operativ-informacios-jelentesek/


Vendég: Korniss Péter fotográfus. Kolozsvárról érkezett a magyar fővárosba, hogy ide varázsoljon egy otthonról hozott titokzatos világot. 1956-ban jogi hallgatóként az egyetem forradalmi bizottságának tagja volt, s bizony emiatt ki is zárták onnan, a mi nagy szerencsénkre, hisz mennyivel szegényebbek lennénk az ő képi világa nélkül! Az életműve mellett van még egy különlegessége: a hűsége. Ez a munkáján túl, természetesen kiterjed a családjára és a barátaira. Ilyen szálak kötötték Csoóri Sándorhoz is, aki nemcsak „alanya” volt, hanem a munkájában társa, és sok évtizeden keresztül a barátja. Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi. Húsz beszélgetést rögzítettünk filmre, húsz kortárssal, akik Csoóri Sándorra emlékeznek ki-ki a saját élményei alapján. A filmeket levetítjük, majd a filmben szereplők a saját életükről, élményeikről mesélnek, mintegy „párhuzamos életrajzon” keresztül mutatva be azt a korszakot, amelyben éltünk.


Időpont: 2020. március 19., csütörtök, 18:30–20:00

Helyszín: Bp., Károlyi utca 16., Budapest, 1053

Az esemény facebookon: https://www.facebook.com/events/1221922664673622/?active_tab=about

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

Vendégünk Illyés Mária művészettörténész. Nálunk, magyaroknál a művészettörténészek nagy alakjai között ott vannak az igazi tudással felvértezett, okos nők is. Gondoljunk csak Supka Magdolnára vagy Dávid Katalinra. Illyés Mária is ebbe a sorba tartozik. Az ő kiválasztott területe a 19. és 20. századi magyar és európai művészet volt. Mindemellett, Édesanyja Kozmutza Flóra halála után, átvette Édesapja, Illyés Gyula életművének gondozását, hagyatékának feldolgozását, s teszi mai napig. Csoóri Sándort már az ötvenes években ismerte – még szinte gyermekként – s a költő haláláig rendszeres kapcsolatban voltak vele, férjével, Kodolányi Gyulával együtt. Erről beszél és mesél felidézett emlékeiből. Édesapjáról, Édesanyjáról, a sok-sok barátról, a politikai és az irodalmi életről.

Szeretettel várjuk 2020. február 20-án, 18.30h-ra a Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Károlyi utca, 16) dísztermébe.

1
2

Heading 1