Ha koncertszínház, akkor itt, Sepsiszentgyörgyön elsőre a Tesztoszteron Zenei Alakulat fellépései jutnak eszünkbe, de ha Csoóri Sándor életműve alapján készült az előadás, akkor ez mégiscsak más lehet. Vecsei H. Miklós fiatal budapesti színművész neve sem közismert Háromszéken, tehát inkább a kíváncsiság sarkallt, mint a nagy élmények reménye, amikor szeptember 8-án este betértünk a Párbeszéd sötétben című előadásra.


Mindig zavarban van az ember, amikor erős élményeiről kell mesélnie, erőtlenek a szavak ahhoz, hogy kifejezzék a lélek történéseit. Ami konkrét, az csupán ennyi: akusztikus gitár, elektromos gitár, basszusgitár, szintetizátor és két énekes-versmondó – egy férfi, egy nő. És Csoóri Sándor írásai. A háttérben széles vetítővászon, rajta színes fotók, mozgóképek, hangulatképek illusztrálják a költő gondolatait. Időnként különös ellenfények, háttérvilágítás, melynek nem az a célja, hogy megvilágítsa a játszókat, hanem hogy elmélyítse a hangulatokat.

Prózai szövegek, versek, dalok, képek, zenei közjátékok, melyek szövevényéből az egyik legfontosabb kortárs magyar író arcéle rajzolódik ki. Üdítően fiatalos és megrázóan mély alkotás, mely pillanatok alatt elvarázsol. Megbabonázva, szédülten tekintünk fel Csoóri életművére, mint amikor hatalmas sziklafal előtt áll az ember.

Rettentő szavak. Előbb a családról, az anyáról, aki egy éjjel megtört lesz, majd kicsi, és egy madár a csőrében elviszi. Egy nyolcéves gyermek látomása leégett szobájáról, melyben a virító parázs fölött kis láng táncol. Fegyverek, sikoltások, a tüntető tömeg emléke, mely lassan elmarad az időben. Álom-freskók meztelen nyári asszonyokról, akik sorából kiválik egy, hogy akár egy sárkányt, legyőzhesse őt a költő Szent György lovagként. Valaki verset olvas a telefonba, aztán ólomruhában merülünk a tófenékre. Kezünkön füvek, levelek zöld vére szárad, mintha Krisztusé volna, és tompa szívütéseinket hallgatja az erdő.


Teljes cikk: https://www.3szek.ro/load/cikk/144343/lelekhangok-koncertszinhaz-csoori-sandor-eletmuve-alapjan?fbclid=IwAR3q1bvTuzEOKSSceV48tv-W8XZR4K5waXnsunYLDP45QpV43ImHT1rdCvc


Szeptember 16-án, a Várkert Irodalom Aposztróf estjeinek szezonkezdése a XX. századi magyar irodalom egyik kulcsfontosságú szerzőjének bemutatásával indul. A beszélgetős, zenés-irodalmi előadás középpontjába Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, esszéíró, prózaíró kerül. Csoóri pályája 1953-ban indul, s Görömbei András szerint „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.”

Milyen a Csoóri-vers? Miképp jelenik meg munkásságában népköltészeti és történelmi hagyomány, s hogyan olvassuk esszéit? Miképp lehet ezt a páratlan életművet a legfiatalabb generációhoz közel hozni? Az est két részében kortársakkal és irodalmár barátokkal beszélgetünk Csoóri Sándor életművéről, és megidézzük a Párbeszéd sötétben című előadást, amit Vecsei H. Miklós Junior Prima-díjas színművész alkotótársaival hozott létre, vallva: „az az erő, az a mágia, személyesség és metsző őszinteség, ami az ő esszéiből, verseiből árad igazi hiánycikk, vagy inkább értékrés az életünkben”.

Közreműködők:

Vecsei H. Miklós Kiss Flóra (Quimby, Subtones) Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz) Novai Gábor (Mörk) Frimmel Jakab (Abel Label)


További információ: https://varkertbazar.hu/esemenyek/aposztrof-csoori-sandor-est


Csoóri Sándor halálának ötödik évfordulóján idén egy különleges bemutatóval emlékezhetünk meg a neves íróról.

Novák Péter rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat viszi színpadra az 1959-ben megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a „Halálra táncoltatott lány” című darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális.

A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozatok örök küzdelmei kerülnek terítékre.

A rendező, Novák Péter így vall a darab megszületésének a szándékáról: „Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból, minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe, különös tekintettel arra a megrázó lírai környezetre, amiben megszólal.”


Táncosok: Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta, Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni


Szereposztás: Szabó Gábor: Béhr Márton Sági Erzsi: Kulcsár Viktória Bíró: Bede Fazekas Szabolcs Halál: Orosz Ákos Gazdag legény: Appelshoffer János Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde Vénasszonyok: Balogh Melinda, Izabella Causanell Őrmester: Berecz István


Zenekar: Horváth Balázs – hegedű Deáky Márton – szaxofon Lajti Ákos/Könczei Bálint – brácsa Pandák Viktor/Deáky Máté – bőgő Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek, koboz Csurkulya József – cimbalom


Munkatársak: Dramaturg: Sediánszky Nóra Zeneszerző: Kelemen László Látvány-rendező: Kuthy Ágnes Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke Koreográfus: Berecz István Fotó: Fürjes Viktória


Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és rendezte Novák Péter.



Támogatók: EMMI, Csoóri Sándor Alap

Jegyvásárlás: https://nemzetitancszinhaz.jegy.hu/.../bemutato.../727049

1
2

Heading 1